Keresni, várni, semmit sem akarni, szeretni, vágyni, egyedül maradni. Nézni a világot becsukott szemekkel, látni azt, amit még nem látott meg ember, gyönyörködni titkos, mély harmóniákban, emlékezni arra, mit sohasem láttam. Szeretni, imádni a szent tisztaságot, a szelet, a felhőt, a havat, az álmot. Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért, nem a túlvilági örök üdvösségért. Tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten, félni, hogy talán még igazság sincsen, tudni: az ész rövid, az akarat gyenge, hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre. És makacs reménnyel mégis, mégis hinni, hogy amit csinálok, az nem lehet semmi. És örülni tudni a nagy megnyugvásnak, a fájdalmat, örömet gyógyító halálnak..